Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2019

Számomra fontos gondolatokról!

---- I. rész. Írta: Komlói Török Gábor Az elménk olyan mint egy virágos kert, amely állandó gondozásra és művelésre szorul. A jó gondolataink a szebbnél szebb virágok. A rossz gondolataink, vagy hibás ismereteink a gyom, a buja gaz, amelytől gondos műveléssel megszabadíthatjuk elménk virágoskertjét! Aki elismeri a tévedését, és tanul belőle, abból jobb ember lehet. Az sem biztos, hogy aki szóváteszi a mások vélt vagy valós hibáit az jobb, különb ember, mint akinek a hibáira rávilágít, vagy leközli azokat, megosztja véleményét a mások vélt vagy valós hibáira rámutatva, amire viszont szükség lehet hibáink felismeréséhez.. Saját állításomat még gyakorolnom kell, de némi igazság lehet benne. A kölcsönös tolerancia hiánya butít, nyomorba dönt és öl. Ezért a tolerancia óvodai, iskola tanítása elengedhetetlenül fontos, mert a tolerancia minden emberi civilizáció virágzásának, fejlődésének alapja. A tolerancia nélküli társadalom kirekesztő, belső, külső ellenségkereső, megosztó é...

versek

---------------------- Októberi sirató Hatalom visszaél ünnepünkkel, mert kisajátítja nemzetünket. A fülkeforradalom nevében, pusztulásra ítélte szegény népünket. Hatalom nem érti ünnepünket, mert önmaga víg torától részeg.. Önmaga halotti torát ülve, lerántja a sírba nemzetünket. Komló, 2012.10.14 /Török/ ------------------------------------------ Nem kímélem magamat sem, te meg hidd azt magadról, hogy különb vagy, pedig nem néztél mélyen önmagadnak a sötétségében szét! Mert van aki fél szembenézni vele, és elrejti a mélyben a lelkiismeretét, azt hazudva önmagának is, hogy rendben van minden gazemberség. Nem csak rólam szól a vers, mert érted, értünk, mindenkihez szól! /Török/ Nem futhatsz el ! Ahogy érzem a közellettét a végső napnak, pillanatnak, egyre inkább rám támadva fáj a gyáva, tunya, buta múltam. Az emlékeink velünk élnek, és életünkben elkísérnek. Mi nem futhatunk el előle, mert belevágja a képünkbe, minden gyarló bűnünket. Mocskos, gyáva tetteinket, nem szépítve kisér...